2012. július 16., hétfő

Együtt, vagy külön a babával

Biztos, hogy nyugodt, amikor alszik?


Babát várva kinél előbb, kinél később eljön az idő, amikor elkezdjük tervezgetni hova kerülnek a baba holmijai. 

Talán még lakásválasztáskor, amikor meg sem fogant,  kineveztünk egy szobát gyerekszobának. A bútorok, a kiságy, a pelenkázó. Tervezgetünk. "Itt jó helyen lesznek?"

Ahogy közeledik a szülés ideje, talán hallunk az egy szobában alvásról. Jó ez? És akkor mikor kerül a gyermek a helyére (a gyerekszobába)?...

 Kérdéseinkre választ ad az alábbi tanulmány:

http://wwww.babaszoba.hu/articles/Biztos_hogy_nyugodt_amikor_alszik?aid=20120625181401

  "Az alvás néha éppen a stressz jele. Az utóbbi évek felfedezései megdöntik az újszülöttgondozás sokak által jónak hitt gyakorlatát." film: http://www.youtube.com/watch?v=UTJrDIG4UnM 

 

Mikor első gyermekemet vártam gondoltam egy rövid időre átköltözöm majd a gyerekszobába, így a gyereksírás nem zavarja majd a férjem, és az ágyam melletti kiságyból könnyen kiemelem az éjszaka közepén a babámat, nem kell szaladgálnom. Születése előtt nem sokkal hallottam a családi ágyról, hogy kényelmes, odafigyeléssel nem veszélyes, de ez még nem fért bele gondolataimba.

Ahogy teltek a napok, egyik hónap, majd a másik, kislányom egyre nehezebb lett. Álmosan kivenni, majd visszarakni a kiságyba egyre körülményesebb volt. Először nem került vissza a helyére, majd már feleslegesnek tartottam berakni is, az emelgetés miatt. Könnyebb volt csak odafordulni hozzá, ha enni kért. Megtanultam, hogy a szoptatott babák nem olyan gyorsan mondanak le az éjszakai szopásról, így férjemmel  közösen a családi ágy mellett döntöttünk.

Második és harmadik gyermekem már ide került be, a családi ágyba. Mennyire megnyugtató, pihentető és természetes. Ha ráérez az ember, már nem kételkedik benne, hogy ez jó-e. 

Mikor a nagyokhoz egyszer-egyszer fel kell kelnem (akik külön ágyban vannak), mert nyöszörögnek, vagy valamire szükségük van, mindig arra gondolok: Mennyivel egyszerűbb volt, mikor nem kellett kimászni ezért az ágyból. Aztán az emlékezés melege erőt ad, hogy megtegyem a hozzájuk vezető utat...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése